4.fejezet

A kiképzés

Reggel fél hat van, minden csendes és az Elric házban mindenki…

„Ébresztőőőőőőőő!!!!!!!!!”-kiabált egyszerre Al és Edo-„Ébresztő lustaságok, aki az Alkimisták Rendjébe tartozik és akar tartozni, azoknak korán kezdődik az edzés.”

Dorothy, Nina és Thomas ásítozva és a szemüket dörzsölgetve jöttek lefele a lépcsőn.

„De még olyan korán van”-válaszolták kórusban

„Nem baj ti akartatok katonák lenni hát most megkapjátok a kiképzést és a tökéletes felkészítést, hogy kiválóan teljesítsetek a vizsgán.”-mondta Al

A gyerekeknek először tíz kört kellett futni a ház körül és meg kell hagyni nem kicsi az Elric család háza. Majd egy kis testedzés és alkímiai gyakorlatok végzése után pihenés kép öt órát kellett a könyvtárban tölteniük és olvasniuk a különböző alkímiai könyveket. A fárasztó napot levezetve egy kis gimnasztikával és öt kör futással zárták. A gyerekek a nap végén a vacsoránál már kishián elaludtak.

„Na mi az csak nem elfáradtatok?”-kérdezte vigyorogva Edo.

„Áh dehogy apa csak olyanok vagyunk, mint a hullák. Nem bírunk moccanni se.”-felelte Dorothy.-„Nagyon szadista módszereket alkalmaztok.”

„Ugyan mi ennél sokkal durvább kiképzést kaptunk egykor Izumi senseitöl.”-mondta Al

„Pontosan minket ott hagyott egy szigeten étlen szomjan és nekünk kellett megtalálnunk a módját a túlélésnek.”mondta testvérét követve Edo

„Igen és mikor másodszor tértünk vissza a szigetre akkor találkoztunk…”-kezdett mesélni Al de Edo nagyon szúrósan nézett rá mikor el akarta mondani hogy mi is volt a szigeten és inkább elhallgatott.

„Na most mindenki menjen pihenni holnap, ugyanis megint korán kelünk.”-mondta Edo

„JAJ NE!!!!!!!!!!!!!”-kiálltoták kórusban és elvonultak aludni.

Amint lefeküdtek az ágyba, azon nyomban elnyomta őket az álom. Az edzés így ment két hónapon keresztül a hónap minden napján és végre elérkezett április hónap utolsó napja.

„Sokkal erősebbek és ügyesebbek lettünk.”-mondta Dorothy

„Így már biztosan átmegyünk a vizsgán.”- mondta vidáman Nina

Boldogok voltak hogy vége a kiképzésnek és hogy holnap útrakelnek a fővárosba.

„Ma ünnepelünk”-mondta boldogan Tia-„Hisz szinte teljesen felnőttetek.”-mosolygott

„Bizony. De várjunk valaki, hiányzik. Hol van Thomas?-kérdezte Al

„Thomas!Tom! Hol vagy?!”-keresték a felnőttek és a lányok is majd Nina elcsitította őket, mert megtalálta. Tom kinn aludt az udvaron a cseresznyefa alatt a földön.

„Hát igen ő az, aki akár bármikor és bárhol képes elaludni”-mondta Edo nevetve, és vele együtt nevettek a többiek is Tom pedig összekuporodva aludt tovább a földön a fa alatt, hiszen teljesen kimerült az edzéstől….

3.fejezet

A behívó

„Edo gyere ide légyszives és igyekezz!”-kiabált Winry az emeletre

„Jövök, már jövök de mi ilyen font…-Edo elhallgatott amint meglátta Winry kezében a borítékot melyen az Alkimista Rend pecsétje volt. A levélben a következő állt.

"*"Tisztelt Elric család,

Ezen levélben értesítem önöket, hogy hivatalosan is behívjuk Dorothy, Nina és Thomas Elricet az Alkimisták Rendjébe hogy letegyék az Alkimista vizsgát és rendbeliek, valamint Nemzeti Alkimistaként szolgálják az államot. A vizsga május 1.-én lesz 10 órakor amennyiben nem jelennek meg a fentebb nevezet személyek automatikusan, elesnek az alkímia gyakorlásának jogától és soha semmilyen esetben, nem használhatják azt.

A vizsga letételéhez sok sikert kívánok.

Tisztelettel Roy Mustang"*"

„Mi áll benne?”- kérdezte kíváncsian Winry

„Behívták a lányokat és Thomast az Alkimisták Rendjébe nemzetisnek.”- ezzel Edward összegyűrte a levelet-„Mit képzel magáról ez a Mustang?! A gyerekek még túl fiatalok, ahhoz hogy az állam csatlós kutyái legyenek! Nem hagyom, beszélek Royal.”

„De szivem te sokkal fiatalabb voltál, mikor bekerültél a rendbe. Dorothyék viszont már idősebbek és jó alkimisták is és gondolom most még csak kiképzésre, jár…”

„Az teljesen más volt Win én nekem meg volt az okom hogy belépjek, az hogy megmentsem Alt. De nem és kész nem lesznek ilyen fiatalon rendbeliek!”- Mondta Edward félbeszakítva Winryt és csóválta a fejét.

„Edward tudom, hogy jó apa akarsz lenni de, lassan felnőnek, és nem vigyázhatsz rájuk mindig had, járják néha a saját útjukat ne légy ilyen szigoru hozzájuk!”- kiabált Winry

„Igaza van bátyo. Hagyd néha a saját útjukon járni őket.”- mondta a kertajtóban ácsorgó Al

„Csak nem akarom, hogy úgy járjanak, mint ahogy mi régen és…”

„Apa! Mi szeretnénk úgy élni, mint ti a mi korunkban.”- Dorothy, Nina és Thomas jelentek meg a konyhaajtóban.

„Nem tilthatod, meg mert az alkímia a vérünkben van.”- felelte Nina

„Nekem ezt apuval kell megbeszélnem de, én is menni szeretnék Edo bácsi”-mondta félve Tom és félig, elbujt Dorothy mögé.

„Majd mi vigyázunk Tomra!”-felelte erre Dorothy és Nina egyszerre.

„Én benne vagyok Thomas elmehetsz”- felelte mosolyogva Al.

„Ez az! Hallottátok!? Állami alkimista leszek!”- örvendezett Tom

„Al ezt nem mondhatod komolyan! Még nincs itt az…”

„Edward mi is fiatalok voltunk és tudom, hogy ők nem követik el a hibákat, mint mi.”-csitította Al a bátyát.-„majd jó alaposan felkészítjük őket és akkor nem lesz gond.”

Edward tudta hogy a három lurkó és Al ellen nem tehet semmit így hát engedett az akaratuknak és lesütött szemmel és a levelet szorongatva bólintott.

„Rendben ti akartátok de, nehogy azt higgyétek, hogy könnyű lesz a kiképzésetek. Május elseje mindjárt itt van és nektek addigra kitűnő formában, kall lennetek.”- mondta gonosz mosollyal az arcán Edo.

„Ez az !!!”- kiáltot fel Nina és Dorothy.

A lányok és Thomas nagy izgalommal feküdtek le este, hisz tudták hogy holnap kezdődik a kiképzés és tudták, hogyha hivatalosan is a rendbe fognak tartozni, akkor nem hozhatnak szégyent apáik nevére így minden idejüket tudásuk, és erejük fejlesztésére kell szánniuk de, sok kalandban is lesz részük, ami majd kárpótolja őket ezért…

Szereplők külseje:

Dorothy Elric: Egyik szeme kék másik az aranybarna, haja földígérő aranyszőke és egy fonatban hordja ritkán kiengedve, 16 éves, 168 cm magas, Automail – neki is a jobb karja, mint apjának.

Nina Elric: Kék szem, világos szőke hátközépig érő haját két fonatban hordja, 15 éves, 155 cm magas.

Thomas Elric: Barna szem, réz vörös haja rövid, 14 éves, 155 cm magas.

Tia Monrose: Sötét zöld szem, hosszú vörös haja afrofonásos, 29 éves, 170 cm magas.

Gondolom Edwardot, Winryt, és Alt nem kell bemutatni a többi szereplőt majd idő, közben megismeritek.

2.fejezet 2. rész

Automail

…Az ijetség még mindig nagy és Edo még mindig megdermedve áll a látványtól.

„Edward ne csak állj ott és bámulj, hanem segíts!”-kiáltott rá Winry

Edo ekkor feleszmélt és lehajolt Dorothyhoz. Winry gyorsan elszorította a vérző sebet és rohantak haza. Al és Tia pedig hazakísérték Tomot és Ninát. Otthon Winry és Tia ellátták Dorothyt, mire elállt a vérzés két óra telt el. Dorothy tulélte de nagyon kimerült és aludt. Két nap múlva felébredt. Keze helyén egy csonk volt tiszta hófehér kötéssel bekötve.

„Hol vagyok?”-Kérdezte Dorothy

„Itthon biztonságban.”-Válaszolta az ágya mellett ülő Edo akinek, szemei vörösek voltak a sírástól.

„Mi történt velem?”-kérdezte fáradtan pislogva Dorothy

„Nem emlékszel? Megmenteted Nina életét.”-Válaszolta büszkén mégis szomorúan apja. Kicsit még beszélgettek majd Edo lement az alsó szintre, hogy Dorothy nyugodtan tudjon pihenni. Kicsit később veszekedés hallatszodott.

„Nem lesz olyan, mint én! Nem akarom, hogy kiközösítsék!”

„De Edo akkor inkább éljen így kar nélkül?! Gondolj bele milyen élete, lenne?”-kiabált Winry

Dorothy ekkor már tudta, hogy róla van szó és nagynehezen kimászott az ágyból és lement.

„Apa ugytudom neked is kiskorod óta van automail karod. Vagy talán tévedek? Nekem is jogom van dönteni, hogy akarom vagy nem, azt hogy automail karom legyen.”-mondta Dorothy a lépcső aljában állva.

„Ez nem olyan egyszerű kicsim. Így milyen életed lenne?”

„Olyan, mint neked”-válaszolta Dorothy higattan és nézett végig apja kezén.

Edo csak hallgatott és csöndesen bólintót.

Két óra múlva Winry felkészítette Dorothyt a mütétre. Edo és Al fogták le, hogy ne ficánkoljon a fájdalomtól, de ettől függetlenül sokat mocorgott.

„Áh ez fáj kicsit óvatosabban!”

„Nyugalom mindjárt végzünk emlékszem apád egy kicsivel többet nyavalygott.”-mondta Winry és elmosolyodott Edward pedig, bevágta a durcát.

„Fogjátok le jól, mert most jön az utolsó simítás és ez a legfájdalmasabb. Na 1,2,3 és…”

„Ááhhh…”-kiálltot Dorothy

„na jó készen vagyunk.”-mondta Winry de, Dorothy ezt már nem hallotta, mert a fájdalomtól elájult. Edo a karjaiba vette és felvitte a lépcsőn az emeletre a szobájába.

„Jó éjt kicsi fullmetal.”mondta és megpuszilta lánya homlokát és becsukta az ajtót. Edo beletörődőt lánya sorsába…

Azóta nyolc év telt el és Dorothy Ninával együtt szomorúan de egyben vidáman gondolnak vissza arra a napra, mivel mindketten valamivel többek lettek.

Családfa

Ime a történetben szereplő családok rokoncági térképe. :) Katt a képre és megnézheted nagyobb méretben is.

2.fejezet -1.rész

Az új fullmetal

Edward Elric emlékezik pár szóban: „Mikor Dorothy megszületett már akkor tudtuk, hogy különleges, hiszen a bölcsek kövének jelével a hátán született. De idő közben, ahogy Ninával együtt cseperedtek olyanok lettek, mint Al és én. Alkimisták lettek ők is. Dorothynak viszont egyre különösebb képességei mutatkoztak meg.”

8 évvel ezelőtt

Reggel volt és Edo Winryvel a konyhában volt.

„Dorothy ma 8 éves és mit szolnál, ha elmennénk piknikezni?”

„Az jó lenne Edo ott legalább egy, kicsit pihenhetünk és a gyerekek is, ellenének végül is mi baj lehetne.”

„Rendben akkor szolok nekik és Aléknak hogy készüljenek.”

Délben a nagyerdő melletti kis tisztáson piknikeztek és megünnepelték Dorothy szülinapját. A felnőttek pihentek a gyerekek,Dorothy, Nina és Thomas pedig bújócskáztak az erdőben. Megbeszélték a játék előtt, hogy nem mennek túl mélyre az erdőben, nehogy elveszenek. A játék hevében Nina erről megfeledkezett és elbujt az erdő legmélyén. Dorothyék nem találták sehol és szóltak a szülöknek. Mindenki kétségbe volt esve, hogy vajon hol lehet.

„Nina, Nina hol vagy? Válaszolj!”-Vizhangzott az erdő.

Egyszer csak egy hatalmas sikoly szelte át a levegőt és mindenki nekiállt rohanni az erdő közepe felé. Dorothy volt a legközelebb és mikor odaért látta hogy Ninát körülvették a farkasok. Azt tudni kell, hogy Dorothy akármit megtenne húgáért még az életét is, feláldozná, azért hogy ne essen baja.

„Nina maradj nyugton, ne csinálj semmit, mindjárt itt lesznek apáék!”kiabálta Dorothy.

De hiába nem lehetett tovább várni, mert az egyik farkas támadásba lendült. Nina ismét felsikított és a félelemtől megdermedve észre sem vette, hogy Dorothy ott áll előtte és az ő jobb kezét harapta át a fenevad. Dorothy ezzel egyidőben felsikított a fájdalomtól és a felnőttek most már tudták, hogy merre keressék őket. Aztán az erdőt sejtelmes kék fény árasztota el majd egy újabb sikoly hallatszott. Az utolsó sikoly azért hangzott el, mert Dorothy alkímiát használt hogy eltüntesse a farkasokat. De mikor végrehajtotta a transzmutációt hogy, eltüntesse azt a farkast mely a kezét, harapta nem csak a farkas tűnt el örökre, hanem Dorothy jobb keze is tőből leszakadt. Dorothy vérbefagyva feküdt a földön és sokkot kapva az eget bámulta és mély levegőket vett. Nina ott volt mellette és magáhozölelve kiabált:

„Doro! Ne halj meg ne hagy, itt kérlek! Nővérem!!!”

Innen már tudták a felnőttek, hogy baj van és mikor odaértek látták is, hogy nagy a baj. Edo ért oda utoljára és mikor meglátta, hogy Dorothy a földön fekszik és hiányzik a karja lemerevedett, és könnyek szöktek a szemébe és csordultak le az arcán.

„Istenem!”-mondta hallkan- Miért pont ő? MIÉRT?!” …

1.fejezet

Emlékezés és az új történet kezdet

Ez a fejezet kicsit más, mint a többi mivel ebben a részben Alphonse mesél. A helyszín Alék nappalia ahol épp Alphonse nézi a régi képeket. Visszaemlékszik a régi kalandokra és elmeséli, hogy mi történt velük az óta mióta megmentették Shambalát. Olvassátok figyelmesen és remélem tetszeni fog…

Shambala megvédése után visszakerültünk abba a dimenzióba ahova Edo került, amikor megmentette az életem a bölcsek kövével. Akkor elhatároztuk, hogy kerül, amibe kerül vissza fogunk menni a saját korunkba a szereteinkhez.

Két hosszú évig tartott a kutatás mire rájöttünk a dimenziók közti utazás titkára. Miután visszatértünk folytattuk a megszokott életünket. Edward feleségül vette Winryt és született két gyönyörű lányuk Dorothy és Nina. Nina a fiatalabb és Edo a kicsi Nina Tucker után nevezte el, hogy így megmaradjon az emléke. Dorothy pedig egy különleges alkímiai rajzolattal a hátán született, ezt a rajzolatot a bölcsek köve elkészítésekor szokták használni. Tény és való nagyon különleges lány…

Kicsivel később Edoék esküvője után én is megtaláltam az igazit. Tia Monrose egy volt Homunculus, aki jó útra tért és mindig segít, ha szükségünk van rá. Kicsit olyan, mint amilyen Wrath volt. Külsőre viszont Izumi senseire hasonlít, de csak egy kicsit. Tianak és nekem egy fiunk született, Thomas.

Edo és én folytattuk az alkímia gyakorlását és már mind a ketten az Alkimisták Rendjébe, tartozunk.

De nem csak velünk történtek jó dolgok, mint például a szerelem és a család alapitás. A főnökünk Roy Mustang is megtalálta a szerelmet Riza személyében. Szerelmük gyümölcse egy önfejű ifjonc Millian Mustang.

De sajnos nem csak jó dolgok történtek. Sajnos valaki, akit a gonosz vezérel feltámasztott egy újabb generációt a Homunculusok közül, akik még kegyetlenebbek az előző nemzedéknél. Ez a személy nem más, mint Eszter Weit a fő Homunculus és ő a legvérszomjasabb mind közül. Célja hogy elpusztítsa az alkimistákat és átadja a világunkat az alvilág urának. De Dorothyéknak az a feladata hogy legyőzzék őt és a seregét, és ezzel együtt megmentsék a világot. És itt kezdődik az ő történetük…

Rövid tartalom…

Üdv ime egy rövid izelítő a történetből!

Edwardék története folytatódik… 20 év telt el a háború és Shambala megtalálása után. Nyugalom és béke honolt a népek között és Edward testvérével, Alphonzal együtt családot alapítottak de az alkímiával sem hagytak fel. Ez a történet a gyermekeikről szól, a következő alkimista nemzedékről kik ismét megmentik a világot, mint egykor szüleik tették. Edo és Winry lányai Dorothy és Nina Elric, Al és Tia fia Thomas Elric valamint Roy Mustang és Riza fia Millian Mustang. Négyöjüknek kell megállítaniuk a Homunculusok ujabb csapatát. Köztük a legveszedelmesebb homunculust, Esztert, a démon alkimistát, aki az alvilág seregeit vezeti harcba. Al felesége Tia is régen közéjük tartozott de megtért és már a jók oldalán harcol. A kis csapatot sokan segítik régi és új szereplők egyaránt. Például Nestja az alkímia papnője. Nestja birtokolja az alkimisták két ősi titkát az igazi bölcsek kövének a rejtélyét és a Főnixia csókot. A bölcsek kövét keresi mindenki, aki hatalomra vágyik de, nem tudják hogy a főnixia csók hatalmasabb nála. Ezt a mágiát csak Nestja családja ismert és azok, akiknek megmentették vele az életét. De ez a mágia halálos is lehet ezért Nestja számára tiltott csak bizonyos feltételekkel használható…

Remélem, felkeltetem az érdeklődéseteket és tetszeni fognak a történetek…

Puszi mindenkinek Mandalatündér