3.fejezet

A behívó

„Edo gyere ide légyszives és igyekezz!”-kiabált Winry az emeletre

„Jövök, már jövök de mi ilyen font…-Edo elhallgatott amint meglátta Winry kezében a borítékot melyen az Alkimista Rend pecsétje volt. A levélben a következő állt.

"*"Tisztelt Elric család,

Ezen levélben értesítem önöket, hogy hivatalosan is behívjuk Dorothy, Nina és Thomas Elricet az Alkimisták Rendjébe hogy letegyék az Alkimista vizsgát és rendbeliek, valamint Nemzeti Alkimistaként szolgálják az államot. A vizsga május 1.-én lesz 10 órakor amennyiben nem jelennek meg a fentebb nevezet személyek automatikusan, elesnek az alkímia gyakorlásának jogától és soha semmilyen esetben, nem használhatják azt.

A vizsga letételéhez sok sikert kívánok.

Tisztelettel Roy Mustang"*"

„Mi áll benne?”- kérdezte kíváncsian Winry

„Behívták a lányokat és Thomast az Alkimisták Rendjébe nemzetisnek.”- ezzel Edward összegyűrte a levelet-„Mit képzel magáról ez a Mustang?! A gyerekek még túl fiatalok, ahhoz hogy az állam csatlós kutyái legyenek! Nem hagyom, beszélek Royal.”

„De szivem te sokkal fiatalabb voltál, mikor bekerültél a rendbe. Dorothyék viszont már idősebbek és jó alkimisták is és gondolom most még csak kiképzésre, jár…”

„Az teljesen más volt Win én nekem meg volt az okom hogy belépjek, az hogy megmentsem Alt. De nem és kész nem lesznek ilyen fiatalon rendbeliek!”- Mondta Edward félbeszakítva Winryt és csóválta a fejét.

„Edward tudom, hogy jó apa akarsz lenni de, lassan felnőnek, és nem vigyázhatsz rájuk mindig had, járják néha a saját útjukat ne légy ilyen szigoru hozzájuk!”- kiabált Winry

„Igaza van bátyo. Hagyd néha a saját útjukon járni őket.”- mondta a kertajtóban ácsorgó Al

„Csak nem akarom, hogy úgy járjanak, mint ahogy mi régen és…”

„Apa! Mi szeretnénk úgy élni, mint ti a mi korunkban.”- Dorothy, Nina és Thomas jelentek meg a konyhaajtóban.

„Nem tilthatod, meg mert az alkímia a vérünkben van.”- felelte Nina

„Nekem ezt apuval kell megbeszélnem de, én is menni szeretnék Edo bácsi”-mondta félve Tom és félig, elbujt Dorothy mögé.

„Majd mi vigyázunk Tomra!”-felelte erre Dorothy és Nina egyszerre.

„Én benne vagyok Thomas elmehetsz”- felelte mosolyogva Al.

„Ez az! Hallottátok!? Állami alkimista leszek!”- örvendezett Tom

„Al ezt nem mondhatod komolyan! Még nincs itt az…”

„Edward mi is fiatalok voltunk és tudom, hogy ők nem követik el a hibákat, mint mi.”-csitította Al a bátyát.-„majd jó alaposan felkészítjük őket és akkor nem lesz gond.”

Edward tudta hogy a három lurkó és Al ellen nem tehet semmit így hát engedett az akaratuknak és lesütött szemmel és a levelet szorongatva bólintott.

„Rendben ti akartátok de, nehogy azt higgyétek, hogy könnyű lesz a kiképzésetek. Május elseje mindjárt itt van és nektek addigra kitűnő formában, kall lennetek.”- mondta gonosz mosollyal az arcán Edo.

„Ez az !!!”- kiáltot fel Nina és Dorothy.

A lányok és Thomas nagy izgalommal feküdtek le este, hisz tudták hogy holnap kezdődik a kiképzés és tudták, hogyha hivatalosan is a rendbe fognak tartozni, akkor nem hozhatnak szégyent apáik nevére így minden idejüket tudásuk, és erejük fejlesztésére kell szánniuk de, sok kalandban is lesz részük, ami majd kárpótolja őket ezért…