7. fejezet 2. rész

A főnixia csók

Egy hatalmas villanást lehetett látni és Millian a földre került. Mindenki döbbenten állt és nem értették, hogy Dorothynak honnan van ilyen hatalmas ereje. De azt sem értették, hogy lehet, az hogy egy lány legyőzi a legtehetségesebb fiatal alkimistát. Millian mozdulatlanul feküdt ezért páran odasiettek hozzá, hogy ellenőrizzék, hogy minden rendben van. Mikor odaértek látták hogy Millian nem lélegzik és pánikba estek:

„Roy! Nem lélegzik! Valaki hívja az orvost!”

Roy amint ezt meghallotta felállt a helyéről és döbbenten bámult Riza pedig sírva fakadt, hogy elvesztette egyetlen fiát.

„Istenem Elric! Nézze meg mit művelt a lánya!”-Üvöltött Mustang

Edward is csak ott állt lemerevedve, hogy honnan lett ilyen ereje Dorothynak.

„Mustang! Üljön le és hívja el az embereit a fia testétől.”

„Mégis hogy képzeli ezt Nestja! A fiam halott és ezért az Elric lánynak felelnie kell!”-amint ezt Roy kimondta könnyek folytak végig az arcán.

„Nyugalom.”-szólalt meg egy angyali, földöntúli hang.-„Sajnálom, amit tetten nem szerettem volna bántani senkit. Amit elrontottam azt most helyrehozom.”-Amint Dorothy ezt kimondta leszállt Millian teste mellé és megcsókolta.

Mindkettőjüket ragyogó fény vette körül. A fény szépen lassan elhalványult és már látszódott hogy Dorothy szárnyai eltűntek és visszaváltozott emberré. Miután a fény teljesen eltűnt Dorothy lerogyott a földre Millian teste mellé és elájult. Ezzel egy időben Millian egy hatalmas levegőt vett jelezve, hogy újra az élők sorában van. Az ismeretlen nő a résztvevők között alkimista egyenruhát viselt de senki nem ismerte de magában ezt motyogta gonosz mosollyal az arcán:

„Ezt jelentenem kell Eszternek”-és ezzel eltűnt a nézők közül

Dorothyt és Milliant elvitték az orvosiba és ott pihentek. A vizsga tovább folyt. Nina Rizaval, Thomas pedig egy másik alkimistával Maxvellel párbajozott. Nekik sikerült a vizsga. Mikor Dorothy felébredt a gyengélkedőn látta hogy Millian ott ül a mellette lévő ágyon és olvasgat. Kezén, fején és mellkasán kötések voltak.

„Sajnálom”-szólalt meg rekedtes és halk hangon Dorothy-„nem állt szándékomban bántani téged.”

„Tudom”-mondta Millian-„De gratulálok, mert ezzel a kis mutatvánnyal biztosítotad a helyedet az alkimisták rendjében.”

„Ezzel azt akarod mondani, hogy sikerült a vizsgám?”

„Igen azt.”-ezzel felállt az ágyról elindult az ajtó felé de mielőtt kiment volna még visszafordult.-„Ninának és Tomnak is sikerült a vizsga mind a ketten nagyon erősek úgy hallottam.”

Millian már épp kiment volna az ajtón mikor Dorothy megszólalt.

„Millian! Köszönök mindent.”

Millian csak bólintót és kiment az ajtón. Dorothy hatalmas mosollyal az arcán feküdt vissza pihenni de nem sokáig volt nyugta, mert bejöttek Nináék és egész, este beszélgettek.

Eközben a városon kívül:

„Mond Envidia milyen híreket, hoztál nekem?”-a sötétben ült egy nő a tekintete gonoszan izzott

„Oh csupa érdekes hírrel szolgálhatok mester.”Hajolt meg az ismeretlen nő a tömegből

A nő elmosolyodott és gonosz kacaja töltötte meg a levegőt és a város melletti ördög barlangot.